|
A Tátra hegyvidéke egy keleti és egy nyugati részre osztható.
A nyugati rész, a Liptói Havasok további hat földrajzi egységből áll
(Osobita, Sivy vrch, Rohace, Liptovske hole, Cervene vrchy és Liptovske kopy).
A Keleti Tátra a Magas Tátrát és a Fehér Tátrát foglalja magába.
A legmagasabb és legismertebb ezek közül a Magas Tátra, melynek legmagasabb pontja,
a 2655 méter magas Gerlach-falvi csúcs. Ez a terület Szlovákia egyetlen alpesi
jellegű hegysége, 32 völgye mindössze 26 kilóméter hosszan terül el, ezáltal egyike
a legkisebb magashegységeknek. Az éles, sziklás csúcsok alakjukat a gleccserek
munkájának köszönhetik, melyek több ezer évvel ezelött kialakították a Magas
Tátra mai arculatát.
A gleccserek, miután hegység-alakító munkájukat elvégezték, eltüntek,
igy itt már nem képeznek torlaszokat, mint ahogyan azt Alpokban vagy
a Kaukázusban teszik. A természet munkáját az ember vette át,
egyedülallóan megközelíthetővé téve a területet, jól karbantartható
ösvények vezetnek át a völgyeken és hágókon keresztül, több mint 10 hegycsúcsra.
A közlekedési eszközök és épületek figylemre méltó magasságokban is megtalálhatóak:
Strbske Pleso (Csorba-tó) települése (1355 m) könnyen megközelíthető közúton vagy villanyvasúton,
Hrebienok gerinc (1285 m) fogaskerekű kisvasúttal,
Skalnate Pleso (1751 m) kabinos libegővel,
majd innen tovább egy másik libegő visz fel minket a Lomnici-csúcsra (2632 m),
Soliko (1815 m), és a Lomnici-nyereg (2200 m) fapados felvonóval érhető el,
a Velicke Pleso (1670 m) partján fekszik az egyik hegyi menedékház és hotel, a Sliezsky Dom (Sziléziai-ház),
Rysy menedékház (2250 m), a legmagasabban fekvő szálláshely a Tátrában.
Ezekhez a helyekhez a Tátra csúcsai igen közel vannak, melyek közül több 2500 méter fölé magasodik.
Egy átlagos túrázó számára is számtalan csodálatos kilátópont érhető el ezek közül. |
english |
deutsch |
slovensky |
polski |
svenska
